Qumran és a Holt-tengeri tekercsek
A huszadik század egyik legjelentősebb régészeti felfedezését Izraelben, Qumranban tették. Qumran , 11 barlang mélye, egy hely, ahol a kétezer éves holt-tengeri tekercsekre véletlenül bukkantak rá, és melyeknek kutatása még napjainkban is folyik. A világ legősibb, ránk maradt héber nyelvű leletanyagáról van szó, mely tartalmazza a zsidó vallás alapműveit, azonban vannak benne olyan iratok, melyek apokrifnak minősülnek – tehát nem ismerik el őket. A tekercsek megalkotóit rejtély övezi. Induljunk együtt egy apokalipszis hívő, titokzatos szekta nyomába!
A felfedezés
A felfedezése jobbára a véletlen műve. 1946-ban három arab beduin pásztorfiú legeltette nyáját a Holt-tenger nyugati részén, a Júdeai sivatagban, Qumran mellett. Az egyiküknek feltűnt egy nyílás az egyik sziklán, amibe azon nyomban bele is hajított egy követ. Egy furcsa zajt hallott – mintha eltört volna valami. Ezután viszont nem történt semmi, munkájukat folytatva tovább ballagtak a nyájaikkal. A legkisebb fiúnak, Edh-Dhibnek azonban szöget ütött a fejében a dolog, ezért pár nappal ezután egyedül kapaszkodott fel a sziklákhoz, ahol egy barlangba csöppent. Itt Tíz-tizenkét cserép edényt talált, melyekben bőrből készült tekercsek sorakoztak. A legnagyobb ilyen irat az Ézsaiás tekercs, a kisebbek valószínűleg Habakkuk kommentárjai és a Közösség szabályai voltak.
Vándorló tekercsek
A Qumran barlangjaiban talált tekercseket végül egy betlehemi régiség kereskedőnek, Kandónak próbálták meg eladni, aki a felettesének a szír ortodox templom papjának, Athanasius Yeshue Samuelnek továbbította őket. A pásztorok egy másik betlehemi árust is megcéloztak, Faidi Salahit. Faidi által a tekercs a Héber Egyetem egyik professzorához, Eleazar Lipa Sukenikhez került, akiben felsejlett, hogy az ilyen bőr tekercsekre ilyen típusú héber betűkkel az első században írhattak. Sukenik lemásolt pár tekercset, de mivel nem adták el neki őket, ezért a kutatása megszakadt: ez a szál zsákutcába futott.
A kutatás
Qumran tekercseinek kutatását végül az Amerikai Keleti Kutatások Intézete (ASOR) kezdhette meg, A szír pap, Samuel ugyanis azzal a történettel állt elő, hogy a templom takarítása közben bukkant rá a leletekre – és az azonosításukhoz az amerikai szakértők segítségét kérte. A régész John Trever egyből felismerte ezek értékét és tekercsek tartalmát, ezért arra is rájött, hogy Samuel története sántít – a tekercseknek máshonnan kellett származniuk. Végül fény derült a beduin fiúk történetére, ami által barlangok is előtérbe kerültek. Az ASOR végül jordán katonai védelem alatt, kar öltve a Francia Bibliai és Archeológiai Intézettel, valamint a Palesztin Archeológiai Múzeummal végül megkezdte a feltárásokat Gerald Lankester és Roland de Vaux régészek vezetésével.
Ekkora a tekercseknek már híre ment, ezért a szír pap, Samuel sem maradt rest: meghirdette a nála lévő tekercseket a Wall Street Jouralban, majd eladta 250 ezer dollárért David Samuel Gottesmannak ( ma ezek Jeruzsálemben vannak a Shrine of the Book múzeumban, az Izrael Múzeum mellett)
Mégis mik ezek a tekercsek?
Miért érdekesek ennyire ezek a tekercsek amellett, hogy nagyon régiek? 900 tekercsről beszélünk, melyeket összesen 11 barlangból halásztak elő. Egy részük – hála a gondos csomagolásuknak (anyagba, majd agyagkorsóba rakták őket) – rendkívül jó állapotban maradt meg, – míg bizonyos darabokon jócskán van mit dolgozni. A lelet rengeteg Tóra másolat, kommentárok, interpretációk, prófétai és zsoltáros könyvek, mellett ún. apokrif iratokat is tartalmaz. Például Enoch könyvét, ami a Gonosz eredetéről, valamint a világ végéről szól. Izrael Istene ebben a könyvében mint egy igazságosztó bíró szerepel, aki eljön megítélni, vagy inkább elítélni a törvényeit be nem tartókat, megtisztítani a világot és Izraelt győzelemre vezetni az ellenségei felett. Találtak egy rejtélyes réz tekercseket is, amely tartalmazza a Szentély elveszett kincseinek a helyét is (viszont ezeket a mai napig nem találták még meg). Emellett vannak olyan iratok, melyek a közösség szabályait taglalták.
Kik írták a rejtélyes qumrani tekercseket?
A közösség szabályait olvasva, a kutatók egy zárt közösségre következtettek, akiknek határozott szabályaik voltak az imákkal, a tanulással, a rituális megtisztulással, a diétával, a szexuális kapcsolattal és több más napi tevékenységgel kapcsolatban. Fel voltak sorolva a szabályok megszegéséért járó büntetések is. A napi rendjük meg volt szabva: hajnalban keltek és egy közös imával köszöntötték a felkelő napot. Ezután dolgoztak (datolyát termesztettek, állatot tartottak, legeltettek, kerámiákat készítettek) majd elmerültek egy rituális fürdőben. Ezt követően újra imádkoztak és közösen étkeztek. Napnyugtakor ismét imádkoztak. Az éjszaka egy részében pedig tanultak.
A szekta irányítása
A szektát egy közösségi tanács irányította, melynek volt egy vezetője. Qumran közösségének tagjai táborokban laktak, melyek közül a qumrani csak az egyik volt. Aki a közösséghez akart tartozni, át kellett menjen egy hosszú tanuláson, majd a teljes vagyonát a közösségnek kellett felajánlania.
Qumran közösségének hite
A közösség szerint Isten a világot két egymással szemben álló csoportra osztotta: a Fény fiaira és a Sötétség fiaira. A közöttük folyó harc a Fény fiainak győzelméig tart. Ez a győzelem két Messiás eljövetelét hozza el magával: az egyik földi, a másik égi. A szekta szerint a Világ vége, azaz az Apoklipszus a küszöbön áll, ezért a feladatuk az isteni törvények minél pontosabb betartása, melyeket Mózes kapott meg a Szináj hegyen. A szekta tagjai saját magukat tartották Izrael igazi papjainak.
Az elképzelések
Többféle elképzelés volt, hogy mégis kik voltak ők. Zsidó szektákra (farezitákra, szadekusokra, és zelótákra) is gondoltak, de zsidó keresztények is szóba kerültek, akik szerint az egyik Messiás a kettő közül maga Jézus. Ezt annál inkább elgondolkodtató, minthogy a közösség kb. i.e. 250 és i.e. 50 között működött. Ezen verzió szerint itt élhetett Keresztelő Szt. János is.
Esszénusok?
A manapság legismertebb teória szerint a tekercseket az ún. esszénus szekta írta és gyűjtötte össze. Nevük az osei-ha-toraból ered, ami azt jelenti, hogy az, aki a Tórát csinálja. A szektát különböző antik szerzők is említik, pl. Filo, Josefusz, vagy Pliny. A leírásaik megegyeznek a Fény fiainak a jellemzésével. Az egykori Görög-Római történészek szerint az esszénusok a Holt-tenger partján éltek, a zsidó szerzők szerint viszont a mozgalom egész Izraelben el volt terjedve. Az azonban közös, hogy a Qumrani közösség a többi esszénus településsel is kapcsolatban állt. Az esszénusok feltehetőleg akkor váltak le a mainstream zsidóságról, amikor a Makabeusok győztek a hellén hódítók ellen (lsd. purim) az i.e. második században. A Makabeusok magukat hirdették ki főpapnak, amit az esszénusok nem fogadtak el, és emiatt különváltak tőlük.
Az infrastruktúra
A tekercseket egy tizenegy barlangból álló völgyes-hegyes tájon találták meg, amihez többféle külső létesítmények tartoztak. Volt például egy temető, ahol a kor szokásától eltérően nem családi, hanem egyéni sírhelyek voltak. Volt egy vízvezeték, rituális fürdők, konyha, termek, mosoda, fazekas műhely. Napjainkban a régészeti feltárások mellett látogató központ, étterem, szuvenír shop és maga a lenyűgöző, Holt-tengeri táj várja a látogatókat.
A park kb. 2 órás kikapcsolódást nyújt, és egész évben nyitva van.
A nemzeti park weboldala: https://www.parks.org.il/en/reserve-park/qumran-park/
Olvasson tovább!
