Cfát, a szent város
Cfát egy izgalmas kiránduló hely – a zsidó misztika, a kabbala ősi fészke. Olyannyira, hogy még a kabbala-mániás is Madonna is meglátogatta a várost 2009-ben, de rendszeresen látogatóknak számítanak az újhullámos bálcsüvék (azaz a zsidó valláshoz visszatértek) is. Egyike a zsidóság által szentnek tartott négy városnak Hebron, Jeruzsálem és Tibériász mellett. Érdemes megismernünk!
Hangulat
Cfát Izrael legmagasabban fekvő városa. A 900 méteres dombon fekvő belvárosa különleges hangulatot áraszt. Szűk macsköves utcáin galériák, kávézók, műtárgy kereskedések váltják egymást, valamint láthatjuk az országban egyedüli kabbalisztikus zsinagógákat a festett üvegablakaikkal. Névszerint : HaArit, az AbuHavot vagy a Joseph Carot. Itt rendezik meg az országos klezmer fesztivált is, valamint sok más ismeretterjesztő előadással, kirándulásokkal várják a látogatókat.
Ismerjük meg Cfát történelmét!
Cfát, vagy Safed nevével először a Bírák Könyvében találkozunk, minthogy a területet Naftali törzse kapta meg. Ugyanakkor a legendék szerint Cfátot Noé egyik fia, Sém alapította meg az Özönvíz után. Cfát egyike Izrael szent városainak Hebron, Jeruzsálem
és Tibériász mellett.
Cfátot a történetíró Josephus is megemlíti az írásaiban, mint felső Galilea egyik megerősített, zsidó városát, a jeruzsálemi talmud pedig arról számol be, hogy itt köszöntötték az új Holdat, a Rosh Hodest a második Szentély idejében.
Középkor
A város neve később a közép korban tűnik föl újra, minthogy a keresztesek 1102 – ben várat építettek itt. Ezt a várat Szaladin császár 1188 – ban elfoglalta. A várat később a francia templomosoknak sikerült megkaparintaniuk egy 1240-ben, egy a törökökkel kötött béke egyezmény fejében. A nyugalom időszaka nem tartott sokáig: a várat 1266 – ban Mameluk szultán szállta meg, aki gyakorlatilag kiírtotta a város keresztény, templomos lakosságát.
A város zsidó településsé a 16. században, az Oszmán Birodalom idejében vált. Európa és Észak – Afrika különböző érkeztek ide a zsidók . 1550-ben számuk már meghaladta a tízezret. 32 zsinagóga működött itt és az akkori zsidó értelmiség színe java is itt élt.
Az 1500-as évek második felében a komoly gazdasági válság rengette meg a város életét, ami a század végén a zsidók nagy részének a kiűzéséhez is vezetett.
Milyen híres zsidó lakosai voltak ekkor a városnak?
Ebben az időben lakott itt Jakob Berab, aki felakarta újítani Szanhedrint. A Szanhedrin a görög eredetű „sunedrion” szó, azt jelenti, hogy „együtt ülni,” azaz tanács. A Szanhedrin volt a legfelsőbb rabbinikus bíróság: egy zsidó jogi és közigazgatási szervezet volt. Ez helyi kiválóságokból tevődött össze: főpapi családok, írástudók, vallásszakértők és nem hivatásos bölcsek. A Szanhedrin Római felügyelet alatt működött, legalábbis az adózás, a törvények tiszteletben tartása, és egyéb közigazgatási funkciók terén.)
Ugyanakkor itt élt Joseph Caro (1488 – 1575) rabbi is, aki 1560 körül megírta a „ Sulhán Aruh”-ot a zsidó életviteli szabályokat, a halachát összefoglaló alapművét.
Itt élt Shlomo Halevi Alkabetz, a szombat köszöntő Lech Ha Dodi vers szerzője. Ebban a dalban a Szombatot, mint királynőt köszöntjük. Az allegóriának misztikus háttere van: a szombatot -betartva annak sokrétű vallási törvényeit – úgy tiszteljük meg meg, mint egy királynőt. Szombaton különleges ételeket és italokat fogyasztunk, a legszebb ruhánkat vesszük fel – igazi tiszteletet mutatunk iránta. Emiatt a szombat „királynő” megáld majd bennünkat: az elkövetkező hetünkre így kapunk áldást. Hallgassuk meg együtt a Lecha Dodit!
Végezetül: Cfát volt a lakhelye Izhak Lurainak, azaz Arizalnak. Ő volt a Luriánus kabbala megismertetője, ami a Mózes első könyvében megírt Teremtés történetet kiegészítő, de attól merőben eltérő teremtés magyarázattal szolgál a világ kialakulásáról.
Milyen híres zsidó lakosai voltak ekkor a városnak?
Ebben az időben lakott itt Jakob Berab, aki felakarta újítani Szanhedrint. A Szanhedrin a görög eredetű „sunedrion” szó, azt 
jelenti, hogy „együtt ülni,” azaz tanács. A Szanhedrin volt a legfelsőbb rabbinikus bíróság: egy zsidó jogi és közigazgatási szervezet volt. Ez helyi kiválóságokból tevődött össze: főpapi családok, írástudók, vallásszakértők és nem hivatásos bölcsek. A Szanhedrin Római felügyelet alatt működött, legalábbis az adózás, a törvények tiszteletben tartása, és egyéb közigazgatási funkciók terén.)
Ugyanakkor itt élt Joseph Caro (1488 – 1575) rabbi is, aki 1560 körül megírta a „ Sulhán Aruh”-ot a zsidó életviteli szabályokat, a halachát összefoglaló alapművét.
Itt élt Shlomo Halevi Alkabetz, a szombat köszöntő Lech Ha Dodi vers szerzője. Ebban a dalban a Szombatot, mint királynőt köszöntjük. Az allegóriának misztikus háttere van: a szombatot -betartva annak sokrétű vallási törvényeit – úgy tiszteljük meg meg, mint egy királynőt. Szombaton különleges ételeket és italokat fogyasztunk, a legszebb ruhánkat vesszük fel – igazi tiszteletet mutatunk iránta. Emiatt a szombat „királynő” megáld majd bennünkat: az elkövetkező hetünkre így kapunk áldást.
Mit érdemes Cfáton csinálni?
Érdemes fölkeresni a városka valamelyik oktatási helyét, ahol a nagyérdemű közönség az eredeti vallásától és szármozástól függetlenül, angolul hallhat előadásokat pl. a világ teremtéséről, a spirituális világ fölépítéséről és más érdekes témákról. Egy szóval a kabbaláról.
Abuháv zsinagóga (15. század)
Három kabbalisztikus zsinagógáját is bejárhatjuk: a Abuhávban a gyönyörű festett üvegablakok mellett egy különleges kék fa bimát láthatunk. Ide hat lépcső vezet – melyek a hat munka napot szimbólizálják. A hetedik, a Szombat lépcsője maga a bima szintje, ahonnan a Tórát olvassák Szombaton.
Ha Ari zsinagóga (16. század)
Az Ha Ari zsinagóga legfőbb jellegzetéssége a fantasztikus színes Tóra szekrénye, amit olajfából faragtak ki. Ezen láthatunk egy oroszlán figurát – amely az egykor itt imádkozó Luria nevének mozaikszavát, az Arit (a mi héberül az oroszlánra utal) volt hivatott szimbólizálni. A Tóraszekrény a takarója alatt tartják a Tóra tekercseket, melyekből Szombaton szoktak felolvasni. 
Joseph Karo zsinagóga
A hagyomány szerint a zsinagóga alatti helységben dolgozott Joseph Karó, míg fent a zsinagóga egyben a rabbinikus bíróság helyszíneként is funkcionált. Az 1837-es földrengés során a zsinagóga kvázi összedőlt, és egy Guetta nevű olasz filantrópikus építette újjá – ha megfigyeljük, olasz márványból van a kis zsinagóga padlója. Amit viszont csak szombaton láthatunk a reggeli szfaradi sacharit imádságkor – az a három különleges, még mindig használt tóra tekercse: van itt 200 éves perzsiai, 300 éves iraki és 500 éves spanyol tekercs is. A zsinagógának üvegezett szekrényeiben pedig további és kézirat ritkaságokat figyelhetünk meg.
Látogassuk meg a város honlapját!
18. század
A 18. századtól pestisjárványok, és földrengések sújtották a várost. Ezek olyan súlyos károkat okoztak, hogy a Brit Mandát Birodalom idején, a 20. század elején a betelepülések ellenére is csak 1700 zsidó élt Cfáton 12000 arab lakos mellett. Bár Izrael megalapításakor, 1948-ban Cfátot eredetileg az ENSZ határozat palesztínának ítélte, viszont a harcok során Izraelhez került.
Virtuális séta Cfáton!
Látogassuk meg a többi zsidó örökségi helyszínt is!
Zsidó utasok számára – a cadikok sírhelyei
