• Egyéb

Qasr El Yahud – a keresztelkedés eredeti helyszíne

A Holt-tengertől északra, a Jordán folyón található a Qasr El Yahud nemzeti park, Jézus megkeresztelkedésének eredeti helyszíne.

A Jordánia és Izrael határán lévő merítkező hely több történelmi és vallási eseménynek volt a helyszíne: egykor az izraeliták itt keltek át a Jordánon, amikor is elfoglalták Kánaán földjét az Egyiptomi kivonulás után (Józsua könyve 3 9-17) valamint az ún. Királyok könyve szerint (2:11) ez az a hely, ahol Elijahú próféta a tűzlován a mennyekbe ment, átugorva a fizikai a halál stádiumát.
Mégis Qasr El Yahud leginkább Jézus megkeresztelkedése vált fontossá az emberiség számára.
A keresztelkedés egyfajta fordulópontot jelentett Jézus életében, azért, mert ekkor vált Jézus kereszténnyé vallás születési helyéül.
Lássuk János és Máté evangéliumának a keresztelkedéssel foglalkozó részeit:
János I.
24 A küldöttek között voltak farizeusok is,
25 és ezek tovább kérdezték őt: “Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem pedig a próféta?”
26 János így válaszolt nekik: “Én vízzel keresztelek. De közöttetek áll az, akit ti nem ismertek,
27 aki utánam jön, és akinek saruja szíját megoldani sem vagyok méltó.”
28 Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.
29 Másnap János látta Jézust, amint jön felé, és így szólt: “Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét!
30 Ő az, akiről én megmondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőzött engem, mert előbb volt, mint én.
31 Én nem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy ismertté legyen Izráel előtt.”
32 Így tett erről bizonyságot János: “Láttam, hogy a Lélek leszállt az égből, mint egy galamb, és megnyugodott rajta.
33 Én nem ismertem őt, de aki elküldött engem, hogy vízzel kereszteljek, ő mondta nekem: Akire látod a Lelket leszállni és megnyugodni rajta, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.
34 Én láttam, és bizonyságot tettem arról, hogy ez az Isten Fia.”

Máté evangéliuma 3. fejezet
13.
Akkor eljöve Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék ő általa.
14.
János azonban visszatartja vala őt, mondván: Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jősz én hozzám?
15.
Jézus pedig felelvén, monda néki: Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engede néki.
16.
És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani.
17.
És ímé egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.

Qasr El Yahud történelme

Visszatérve a Qasr El Yahud merítkező helyhez: ez már a bizánci korokban is a zarándokok egyik kiemelt célpontja volt, emiatt itt a 4. században templomot is építettek a később Szt. János templom helyén, viszont ezt a 7-8. században lerombolták az arab hódítás miatt.

A következő virágkor a szerzetes lovagok korára (12-13 szd) tehető, amikor is ismét keresztény zarándok hellyé változott Qasr El Yahud, és a Szt János templomot is újjáépítették. Az ottomán korban már minden felekezetnek (katólikus, kopt, pravoszláv, etióp) meg volt a maga képviselete.
A 2O században azonban ismét néptelenné vált a hely: Izraelnek és Jordánnak a 1967-es háború után a Jordán folyó lett a határa, a keresztelkedő hely pedig a jordánok katonai területére esett – ami miatt a hely látogatását erősen korlátozták. Minthogy azonban a Qasr El Yahudot bezárták – szükség volt egy másik keresztelkedő helyre a Jordánon, így vált népszerűvé a Yardenit, amiről sokan a mai napig tévesen azt gondolják, hogy történt Jézus keresztelkedése.
Csakis II. János Pál pápa látogatása fordított 2OOO-ben a helyzeten, és a Qasr El Yahud ismét elkezdett fontos úticéllá változni a keresztény közösségek számára.

Qasr El Yahud környezete

A környéken számtalan pálmafát láthatunk: főként a klíma és a talaj nyújt ideális lehetőséget ezen növény termesztésének. Már a Bibliában is Jericót (hiszen Qasr El Yahud ettől nem messze található) a pálmafák városának nevezik.
Emellett láthatjuk az egykori templomok maradványait, rajtuk a háború sebeivel – a lövésnyomokkal. Ezek elnéptelenedtek, és mivel a terroristák előszeretettel használták búvóhelynek őket, nem maradt más választás, minthogy körbekerítsék őket és aknákat rakjanak beléjük.

A görök-keleti ortodox templom azonban a folyóparton továbbra is működik és várja a zarándokokat a világ minden részéről.

Qasr El Yahud neve

A Qasr El Yahud annyit jelent arabul, hogy a zsidók palotája. Mégis miért, hogyha a zsidók megtagadták Jézust? A palota a Szt. János Monostorra utal (ugye ez volt a bizánci templom, ami ma sajnos nem üzemel), ami egykor szint egy erődítmény volt – a zsidók pedig úgy jönnek a képbe, hogy egykor erről az oldalról érkeztek Kánaán földjére. A név tehát tulajdonképpen nem logikus.

A jövő

A Qasr El Yahud történelmi és vallási jelentősége vitathatatlan, mégis, ahhoz, hogy ismét ismert és kedvelt zarándokhellyé válhasson, muszáj a terület sorsát Jordiával rendezni. Ez napi renden van, és ha ez megtörténik, akkor egy nagyobb látogató központot is fognak itt nyitvni.
Ehhez viszont az is kell, hogy a keresztény közösségek megismerjék ezt a helyszínt, és az ő nyomásuk is előremozdítsa a folyamatokat. II. János pápa megtette a maga lépését azzal, hogy ide látogatott, emiatt a magyar zarándokok számára is ugyanezt tudom javasolni.

You may also like...