Jaffó

Az idők kezdete óta a mai napig mindig laktak emberek Jaffó városában. A város 37 méter magas dombon fekszik. A mostani időkben ásatásokat folytatnak Jaffón. Az i.e. 18 -16 századból való Hükszoszok korabeli falakat, valamint előkerült egy kőajtó amelyen II. Ramszesz fáraó neve olvasható. Az i.e. 1200 táján filiszteusok éltek itt. Az i.e. 1000-ben Dávid király foglalta el a várost. Salamon király cédrusfát hozatott Libanonból, és Jaffa kikötőjében rakták át szállították Jeruzsálembe és a templom építéséhez használták fel. Ebben az időben föníciai, görög, és hellén népek is éltek itt, i.e. 2. sz-ban összetűzésbe kerültek a makkabeusokkal akik felgyújtották Jaffót, ezután fokozatosan zsidókkal telepítették be a várost.
Jaffó Péter apostól idejében keresztény püspöki székhely volt.
Virágkorát a 7.-8. században Omajjád – és Abbaszída kalifák idejében élte.
1099 –ben a keresztesek feldúlták a települést, ezután új városfalakat építettek, Jaffó a jeruzsálemi zarándokok kikötője lett.
1251-ben megerősítették a városfalakat, a mamelukok Bajbarsz szultán vezetésével elfoglalták várost.
Ezután a város évszázadokig néptelenné vált.
Majd később a ferencesek 1650 templomot és zarándokszállást építettek.
Napóleon Egyiptomból Akkóba menet Jaffóban megszállt 1799-ben.
A török megszállás alatt a franciák kórházakat, templomokat építettek, 1892- ben megépítették a Jeruzsálembe vezető vasútvonalat.
1890 – ben zsidó települések jöttek létre mint: Neve Tzedek és Neve Shalom.
Orosz bevándorlók 1909 – ben megalapították a zsidók által lakott külvárost Ahusat Bayitot, és a Herzl gimnáziumot. A gimnázium helyén áll ma „Migdál Há Shálom” Shalom – torony, a Hertzel utcában.
A török uralom és a brit megszállás ( 1920 – 1948 ) után 1948 május 14. –én Dávid Ben Gurion, Tel – Aviv első polgármestere Meir Dizengof egykori házában kikiáltotta Izrael államot.
Tel – Avivot, és Jaffót 1950 – ben egyesitették, és megkezdődtek a nagy épitkezések és a két város korszerűsítése, amelynek a mai napig szemtanúi lehetünk.

Sharon Asher