Cfát

Izrael legmagasabban (900 méteren) fekvő városa, Cfát egyike zsidóság által szentnek tartott négy városnak Hebron, Jeruzsálem és Tibériász mellett és a zsidó misztikáról, a kabbaláról ismert. Olyannyira, hogy még a kabbala-mániás is Madonna is meglátogatta a várost 2009-ben, de rendszeresen látogatóknak számítanak az újhullámos fiatal rabbi Nachmanos bálcsüvék (azaz a zsidó valláshoz visszatértek) is.

A belváros különleges hangulatú, szűk macsköves utcáin galériák, kávézók, műtárgy kereskedések váltják egymást, valamint itt találhatóak az országban egyedüli kabbalisztikus zsinagógák a festett üvegablakokkal.  HaArit, az AbuHavot vagy a Joseph Carot.

Mit érdemes Cfáton csinálni?

  • Érdemes fölkeresni a városka valamelyik oktatási helyét, ahol a nagyérdemű vallástól és szármozástól függetlenül, angolul hallhat előadásokat pl. a világ teremtéséről, a spirituális világ fölépítéséről és más érdekes témákról.
  • A város belvárosában gyönyörű galériák várják a művészetek kedvelőit
  • Itt rendezik meg minden évben az országos klezmer fesztivált

 

http://youtu.be/V854r_LZ4Hk

 

Ismerjük meg Cfát történelmét!

Cfát, vagy Safed nevével először a Bírák Könyvében találkozunk, minthogy a területet Naftali törzse kapta meg, ugyanakkor a legendék szerint Cfátot Noé egyik fia alapította meg az Özönvíz után.

Cfátot a történetíró Josephus is megemlíti az írásaiban, mint felső Galilea egyik megerősített, zsidó városát, a jeruzsálemi talmud pedig arról számol be, hogy itt köszöntötték az új Holdat, a Rosh Hodest a második Szentély idejében.

A város neve később a közép korban tűnik föl újra, minthogy a Safedon a keresztesek 1102 – ben várat építettek.

Ezt Szaladin császár foglalta el 1188 – ban, viszont a francia templomosoknak sikerült megkaparintaniuk egy 1240-ben, egya törökökkel kötött béke egyezmény fejében. A béke nem tartott sokáig: a várat 1266 – ban Mameluk szultán szállta meg, aki gyakorlatilag kiírtotta a város keresztény, templomos lakosságát.

A város zsidó településsé a 16. században, az Oszmán Birodalomvált  idejében vált. Európa és Észak – Afrika különböző részeiből zsidók telepedtek le, 1550-ben a zsidó lakosok száma már meghaladta a tízezret. 32 zsinagóga működött itt és az akkori zsidó értelmiség színe java is itt élt.

Milyen híres zsidó lakosai voltak ekkor a városnak?

  • Ebben az időben lakott itt Jakob Berab, aki felakarta újítani Szanhedrint, (Szanhedrin görög eredetű „sunedrion” szó, azt jelenti, hogy „együtt ülni,” azaz tanács. A Szanhedrin, a legfelsőbb rabbinikus bíróság, zsidó jogi és közigazgatási szervezet volt, amely helyi kiválóságokból tevődött össze: főpapi családok, írástudók, vallásszakértők és nem hivatásos bölcsek. A Szanhedrin Római felügyelet alatt működött, legalábbis az adózás, a törvények tiszteletben tartása, és egyéb közigazgatási funkciók terén.)
  • Ugyanakkor itt élt Joseph Caro (1488 – 1575) rabbi is, aki 1560 körül megírta a „ Sulhán Aruh”-ot az életviteli szabályokat összefoglaló művét.
  • Itt élt Shlomo Halevi Alkabetz, a szombat köszöntő Lech Ha Dodi vers szerzője
  • Izhak Lurai, azaz Arizal, aki a Zohar, a kabbalizmus alapművének a szerzőjeként ismerünk.

Az 1500-as évek második felében a komoly gazdasági válság rengette meg a város életét, ami a század végén a zsidók nagy részének a kiűzéséhez is vezetett. A 18. századtól pestisjárványok, és földrengések sújtották a várost, melyek olyan súlyos károkat okoztak, hogy a betelepülések ellenére is csak 1700 zsidó élt Cfáton 12000 arab lakos mellett a Brit Mandát Birodalom idején, a 20. század elején. Bár Izrael megalapításakor, 1948-ban Cfátot eredetileg az ENSZ határozat palesztínának ítélte, viszont a harcok során Izraelhez került.