• Egyéb

Machpéla barlang

A Hebron óvárosában található Machpéla barlang mind a muszlim, mind a zsidó vallás a szent helyei között tartja számon. Itt található ugyanis a monetista vallás ősapának és ősanyáinak a sírhelye, melyet naponta több ezren látogatnak meg. Ismerjük meg mi is ennek a különleges helynek a történetét és a legendáit!

Chaje Szárá

A Machpéla barlang Kiryat Arba zsidó várostól egy biztonságos, pánclozott ablaküvegű menettéri Egged busszal könnyeden elérhető. Maga a Machpéla barlang izraeli katonák által biztosítt, odabent azonban a muszlim waqf szervezet a házigazda 1995 óta. A zsidók azonban szinte korlátlanul látogathatják a síremléket. Szinte, minthogy a dél-keleti részen lévő Rebecca és Izsák sírja csak évente tíz napig látogatható. Ezek közül talán a legfontosabb a Chaje Szárá hetiszakasz szombatja – amikor a zsidók a Szentírás azon szakaszát olvassák a világ minden részén, amiben Ábrahám ősatyánk megvásárolta Machpéla barlangot a hettita királyoktól a felesége, Sára temetkezési helyéül. Ilyenkor több tízezer zsidó keresi fel a síremléket.

Lássuk az eredeti bibliai szöveget:

1. És volt Sárának élete: százhuszonhét év; ezek Sára életévei. 2. És meghalt Sára Kirjász-Árbában, az Hebrón, Kánaán országában; és eljött Ábrahám, hogy gyászolja Sárát és sirassa. 3.És fölkelt Ábrahám az ő halottja mellől és szólt Chész fiaihoz, mondván: 4. Idegen és lakó vagyok és nálatok, adjatok nekem sírnak való birtokot nálatok, hadd temessem el halottamat magam elől.5. És feleltek Chész fiai Ábrahámnak, mondván: neki: 6. Hallgass meg minket, Uram! Isten fejedelme vagy te mi közöttünk, sírjaink legkiválóbbjába temesd el halottadat; senki közülünk sem fogja megvonni az ő sírját te tőled, hogy eltemessed a te halottadat. 7. Ábrahám pedig fölkelt és meghajolt az ország népe, Chész fiai előtt. 8. És szólt hozzájuk mondván: Ha úgy akarjátok, hogy eltemessem halottamat magam elől, hallgassatok meg engem és könyörögjetek értem Efrónnál, Cóchár fiánál, 9. hogy adja nekem a Máchpéla barlangját, mely az övé, mely az ő mezeje végében van; teljes pénzért adja nekem közöttetek sírnak való birtokul. 10. Efrón pedig ült Chész fiai között; és felelt Efrón, a chitti, Ábrahámnak, Chész fiai fülének hallatára, mindazok hallatára, akik bemennek az ő városának kapuján, mondván: 11. Nem, uram! hallgass meg engem; a mezőt neked adtam és a barlangot, mely benne van, neked adtam azt, népem fiai szeme előtt adtam azt neked; temesd el halottadat. 12. És meghajolt Ábrahám az ország népe előtt. 13. És szólt Efrónhoz az ország népének füle hallatára, mondván: Bárcsak meghallgatnál engem: megadom a pénzt a mezőért, vedd el tőlem, hogy hadd temessem el halottamat oda. 14. És felelt Efrón Ábrahámnak, mondván neki: 15. Uram, hallgass meg engem! Egy föld négyszáz sékel ezüstért, köztem és közted, mi az? Halottadat pedig temesd el. 16. És elértette Ábrahám Efrónt és lemérte Ábrahám Efrónnak az ezüstöt, amelyről szólt Chész fiainak füle hallatára, négyszáz sékel ezüstöt, kelendőt a kereskedőnél. 17. Így maradt Efrón mezeje, mely Máchpélában van, mely Mámré előtt van, a mező és a barlang, mely benne van és minden fa, mely a mezőn van, egész határában, köröskörül, 18. Ábrahámé vétel gyanánt, Chész fiai szeme előtt, mindazok előtt, akik bemennek az ő városának kapuján, 19. És aztán eltemette Ábrahám Sárát, az ő feleségét Máchpéla mezejének barlangjába, Mámré előtt, az Hebrón; Kánaán országában. 20. És maradt a mező, meg a barlang, mely benne van, Ábrahámé sírnak való birtokul Chész fiaitól.

A Machpéla barlang a Bibliában

Amint láthatjuk, itt egy adásvételi szerződés történik, ami bizonyítja a zsidók örökös tulajdonjogát a helyre. Mégis miért pont itt akart Ábrahám sírhelyet vásárolni? A midrás szerint amikor a három angyal meglátogatta Ábrahámot (Vayéra hetiszakasz) akkor leakart vágni egy borjút számukra, viszont az állat kereket oldott. Ezt hajkurászva esett be Ábrahám, mint egy véletlenül ebbe a barlangba, ahol gyertyák világítottak és különleges illat terjengett: Ábrahám felismerte hol jár, ez volt az első emberpár, Ádám és Éva temetkezési helye is. A zsidó kabbalista alapmű, a Zohár szerint Ádám úgy találta meg a helyet, hogy észre vett egy különleges fényt, ami innen szármozott. Ez volt ugyanis a Gán Éden küszöbe, ahol is a lelkek a mennyekbe távoztak a földi világból. Egy ilyen meggyőződés után nem lephet meg bennünket, hogy a Machpéla barlang a többi bibliai házaspár temetkezési helyévé is vált: Rebekka Izsákkal, Lea Jákóbbal is itt nyugszik (Jákób másik felesége, Ráchel Betlehemben lett eltemetve). Emellett a zsidó Tóra (amint a keresztények Ószövetségként ismernek) beszámol arról, hogy József -aki Egyiptom helytartója is volt- szintn ide kérte, hogy eltemessék, és a midrások szerint pedig Ézsau feje is itt van.

Emiatt pedig az nagy egyistenhívő vallások számára fontos hely: a zsidók a szent városaik között tartják számon Hebront, a Machpéla barlang pedig a Sirató fal utáni legfontosabb szent helyünk, de az arabok és a keresztények számára is ugyanolyan jelentőséggel bír.

Íme egy videó a helyről

A Machpéla barlang története

A Machpéla a világ egyik legrégebbi, 2000 éve folyamatosan látogatható imahelye. A négyszögletű alapját, valamint az erődszerű külső falakat Nagy Heródes császár építette. Ez egy tető nélküli egyfajta „doboz” volt, tartalom nélkül.Ugyanarról a Heródesről beszélünk, aki a jeruzsálemi második szentélyt fölújította – mely külső falának maradványa a Siratófal.A Machpéla barlang alapján következtethetünk, hogy milyen is lehetett a Szentély hegy külső fala.

Ezt az épületet hatodik században a bizánci keresztények már tetőzettel látták el és kibővítették. A hetedik században az arabok kezére került, akik Ibrahim, azaz Ábrahám mecsetjeként használták. A tizenkettedik században a kereszteseké vált – akik Szt Ábrahám Temlomává változtatták. A Machpéla barlangot még Maimonidész is meglátogatta 1166-ban. Épp időben, ugyanis 1188 Saladdin császár hódítása után mecsetté változtatta a helyet – aminek a 80 %-a a mai napig szintén mecsetként funkcionál.

1320-ban a mamlukok uralma alatt a zsidókat hosszú évszázadokra kizárták a saját őseik sírhelyéből – csupán a dél-keleti oldalon lévő lépcső hetedik fokáig mehettek, onnan imádkozhattak. A fordulatot 1967-ben a Hat napos háború jelentette, amikor végre, 700 év után ismét látogathatóvá vált a Machpéla a zsidók számára is.

A Machpéla barlang belseje

Azaz most már izraeli fennhatóság alatt van a területe, azaz izraeli katonák védik – ahogy azonban az első fejezetben írtam, odabent az arab Waqf szervezet a felügyelő. A zsidók dél-nyugatról, az muszlimok pedig észak-keletről léphetnek be. Az arabok korlátlanul sétálgathatnak benne, a többieknek viszont Lea és Jákób, valamint a középen, egy oktogon formájú helységben Ábrahám és Sára sírja „áll rendelkezésükre”. Szokás ellátogatni Sára ősanyánk sírjához például a zsidó mennyasszonyoknak áldást kérni a frigyükre. A zsidó „temető turizmusnak” egyébként nagy népszerűsége és hagyománya van – ilyenkor a vallásos zsidók azért látogatnak el a zsidó bölcsek, igaz emberek, más szóval cadikok végső nyughelyére, hogy a nagy ember érdemeire hivatkozva kérjenek a saját vagy mások számára egy kis áldást: ezeken a helyeken ugyanis nagyobb sansz van az isteni jóindulat elnyerésére. A sírok a nagy kőszarkfágok alatt, mélyen a földben lehetnek: tehát amit magunk előtt látunk, az óriási, török, arany szálakkal átszőtt, zöld selyem szőnyeggel letakart kőkoporsókban nincs semmi. A kőszarkofágok egybként a IX-XIV századból szármoznak.

Az igazi sírhely a föld alatt

A tényleges síremlékekhez két módon is lelehetne lejutni, de a waqf a kenyeletsértés elkerülése érdekében egyiket sem engedi. Egyébként sem jó móka leszállni a mélybe – a zsidó hagyomány szerint onnan élve senki nem jöhet vissza. A zsidó történetírás szerint csak egy halandó járt lent, és tért vissza. Ez Rabbi Azulai volt, akit a török szultán küldött le, mert véletlenül beleesett a barlangba a kardja és az érte szalajtott muzulmán katonák közül egysem tért vissza élve. Rabbi Rabbi Azulai visszatért, sőt mi több utána egy héten keresztül egy különleges megvilágosdás hatására kabbalista titkokat osztott meg a tanítványaival – majd pedig ő is kilehelte a lelkét.

Hebron ma

A hely szentsége mindig is vonzotta a zsidó és nem zsidó zarándokokat – kulturális, történelmi és vallási jelentősége vitathatatlan. Az UNESCO viszont szakmai (és etikai) tévedés miatt, 2017 júliusában Hebron városát és a Machpéla barlangot palesztin világ örökségi helyszínnek minősítette, teljesen figyelmen kívül hagyva a három világ vallás alapjának tekinthető Tórában (vagy ahogy tetszik, a keresztények szerint Ószövetségben) leírt 3000 éves zsidó kapcsolatot, és a pontos adásvételi szerződést. A Machpéla barlang tehát „különleges értékű, veszélyezetett világörökségi helyszín” státuszt kapott , ami végül is a semminél jobb, noha történelmileg a besorolása nem helyes. Hebronban a századok folyamán mindig is éltek vallásos zsidók, azonban a 1929-es arab meszárlás után kitelepítették őket a közeli Kiryat Arbába. Kiryát Arbából nem ajánlott gyalog bemenni a közeli Hebronba, jobb valamelyik buszt választani.

További információk és térkép:

https://info.goisrael.com/en/cave-of-machpelah-tomb-of-the-patriarchs-65411

Köszönöm Balázs Ibinek és Shiri Zsuzsának a képeket!

86Shares

You may also like...