• Egyéb

Bet Shearim: „Új” világöröksége van Izraelnek!

1 A Haifa melletti Bét Shearim természetesen nem számít újnak.  Az i. e. második századból származó nekropolisz Heródes császár korában vált a Jeruzsálemen kívüli legfontosabb temetkező helyül.  A csodálatos nemzeti parkban lévő barlangrendszerben műveszeti alkotásnak is beillő, faragott szarkofágok, és  falfestményeket mesélnek a régi korokról halotti kultuszáról.

Az UNESCO idén júliusban ismerte el a jelentőségét, és vette fel a Világörökségeink közé! Ismerjük meg együtt!

 

A Bét Shearim az antik kor legnagyobb zsidó temetkező helye volt: harminc barlang összefüggő, városszerű rendszere rengeteg kősírt, szarkofágot, fából, ólomból, és agyagból készült koporsót rejt magában, melyeken kb. háromszáz arámi, héber és görök feliratok található.  A falakat szintén faragásokkal és festményekkel dekorálták, melyek geometriai alakzatokat, zsidó szimbólumokat, növényeket (pl. lulávot és etrogot, vagy a hét izraeli terményt) állatokat és más más figurákat ábrázolnak.

Az ókori zsidó állam bukása után a temetkezési helyet még a hellenisztikus és a bizánci korban is tovább használták. A jeruzsálemi Talmud szerint Rabbi Yehuda Ha Nassi, a Misna szerkesztője, a vallási bíróság, azaz a szanhedrin vezetője,  Judea római megszállása alatti legfontosabb vezetője is itt lelte végső nyugalmát:
„Csodák történtek azon a napon. Este volt, és minden város összegyűlt, hogy meggyászolja őt. 18 zsinagóga dícsérte őt, és vitte Bet Shearimba és nappal maradt egészen addig, ameddig mindenki haza nem ért” (Ketubot 12, 35 a)

A nagy rabbi sírjának a közelében ezek után mások is akartak sírhely maguknak – amit persze az is fokozott, hogy a rómaik megtiltották a zsidóknak, hogy Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén temetkezzenek.  A rómaiak ellen vívot reménytelen küzdelem végül az i.sz. negyedik században a környező zsidó városok elnéptelenédéséhez vezetett, és ezzel együtt a temetkezési hely is hosszú évszázadokig feledésbe merült. Ez azonban azt jelenti, hogy az évszázadok alatt a nekropolisz nem vált a sírrablók prédájává. A barlangokat végül 1936-ban fedezte föl újra Benjamin Mazar régész, aki az Izraeli Archeológiai Tanács vezetője volt. (Ez a testület volt felelős az összes izraeli régészeti feltárás koordinálásáért)

A Bét Shearim történelmi, kulturális jelentősége vitathatatlan, azonban az UNESCO elismerése mégis 13 évet váratott magára: a szervezet 39-ei bonni konferenciáján, idén júliusban vették fel a világörökségi helyszínek közé.

Jelenleg 12 termet látogathatunk meg két szinten. A szarkofágok termében 135 kő koporsót láthatunk, melyekre az állatvilág más más képviselőjét vésték: bika fejeket, sasokat, oroszlánokat, madarakat halakat. Érdemes meglátogatnunk a rabbik halottas termét, ami Rabbi Jehuda HaNasi mellett Rav Gamlielnek is a végső nyughelye. Felkereshetjük a barlang múzeumot, ahol az antikvitás egyik legnagyobb nyers üveg mühelye működött. Vagy a lámpák barlangját, ahol kőből faragott gyertyatartókat, a menórákat láthatunk.

Izraelben tehát immáron kilenc UNESCO nevezetességet látogathatunk meg: a Massada erődöt, Akkó történelmi óvárosát, a fehér város TelAvivot, a Bahaii kerteket, a Negev sivatag tömjénútját, a Nahal Me’Arot barlangrendszert, a Beth Guvrin barlagokat, a bilbiai ásatások helyszíneit (Meggido, BerSheva, Hazort) valamint a „legújabb” csodát, a Bet Shearimot.

114Shares

You may also like...