• Egyéb

Újra Izraelben

Megérkeztünk a nászutunkról Izraelbe. Már egy kicsit vártam is. Nem mintha nem tetszett volna Budapest, vagy Bécs – de Izrael valahogy olyan számomra, mint egy régi elnyűtt papucs, amibe vágyik az ember belebújni a fárasztó séták után. Budapest és Bécs? Klasszicista épületcsodák, UNESCO világörökségek, az utcákon elegáns, de többnyire hideg emberek. Olyan az egész, mint egy magassarkú bőrcsizma, amit az ember fölvesz azért, mert meg kell jelenni, amit szeret, mert hát szép – de ennyi. A nap végén alig várja, hogy megszabaduljon tőle. Jeruzsálemben nincsenek nagyon luxus üzletek, mint az Andrássyn vagy Bécsben a Hoffburg mellett. Még a menőnek számító Mamillában is ugyanazt kínai gatyit árulnak egyes üzeletekben. Igaz van pár szép bolt, de a belváros nyolcvan százaléka eldobható,egynyári cipellőket, olcsó ruhákat árul. Egyszer a Facebookon nekem támadt egy lelkes cionista Izrael párti nő, aki persze nem itt lakik, hanem Pesten – hogy miért csinálok antireklámot Izraelben, és attól még, hogy én nem ismerem a módit és a jó helyeket, igenis nem árulnak mindenütt gatyit, ahogy a Facebookon írtam.

Persze ő Tel-Avivban lakott, és nem Jeruzsálemben.

Már vágyom arra, hogy végig sétáljak a belvárosban és megnézzem az őszi kollekciót. Ősszel ugyanis beköltöznek a gumi cipők a kirakatokba, valamint megjelennek a kellemes, prémes otthoni mamuszok is a strandpapucsok helyett.

Igen, Jeruzsálem olyan mint valami kellemes,elnyűtt otthoni papucs. Barátságos, mentes a luxustól, és a hivalkodástól. Itt vannak olyan problémák, amiket Európában aligha tűrnének el. Pl. azzal az a címszóval, hogy megjavítsák a lefolyórendszert, gyakorlatilag egy amúgy jól működő csaptelepet cseréltek át – víz viszonyt nincs a fürdőszobában. Reggel még volt, azóta nincs – járt itt a szerelő, aki ugyan barátságosnak akart tűnni – de magával a problémával nem tudott mit kezdeni. Ahogy a tulaj se, azonkívül, hogy ígérgetett. Majd holnap. Másrészt viszont az iránytaxi is a megszokottnál jóval hosszabb idő alatt hozott haza. A reptértől házig szállító szolgáltatás ára hetven sékel – az ideje viszont gyalázatosan hosszúra sikerekedett – Katamonig 3 órába is beletellet. Mindezek mellett a telefonnal is bajok voltak, a hálózat túlterheltsége miatt ugyanis két barátomat sem tudtam fölhívni. Welcome Izrael. A szomszédban a szfaradiak hangosan hallgatják a zenét – egyelőre viszont csak nyolc óra van, ezért még szólni sem lehet.

Mégis van valami meglehetősen kellemes itt, Jeruzsálemben. Például az, hogy minden kóser a boltban, ami az egyik legnagyobb érv Izrael mellett. Másrészt holnap Sábát lesz, amikor le fog állni az élet és végre lesz egy kis pihenés béke. Harmadrészt pedig itt vagyunk igazán otthon. Hiába vagyunk mindketten kozmopoliták Shmuellel, hiába imádunk kirándulni szerte a világban – ha Izraelbe jövünk, akkor egyben haza is jövünk. Ahogy egy fárasztó nap után levetjük a cipellőinket, és belebújunk papucsainkba…

You may also like...